Református egyházi hetilap.

Története

A Reformátusok Lapját az 1956-os forradalom leverése után, 1957. március 31-én indították útjára Az Út jogutódjaként. Első felelős szerkesztője Szamosközi István, kiadója a kezdetektől egészen 1990-ig a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya volt. A lap a szocializmus idején szoros állami ellenőrzés alatt, a szolgálat teológiája jegyében készült. Feladata volt annak bizonyítása, hogy a szocialista államban a református egyház szabadon, prófétai küldetésének megfelelően működhet. A lap a kommunista diktatúra bukása után a korábbi ideológiai kötöttségektől megszabadult, kiadója 1990-től a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala. Tartalmi és tipográfiai megújulás után 2018-tól hetente 32 színes oldalon számol be a hazai és a kárpát-medencei magyar reformátusság életéről, felelős szerkesztője T. Németh László.

Szerkesztői

Fekete Sándor, Szamosközi István, Finta István és Komlós Attila

Szakirodalom

Cseh Gizella - Mészáros Borbála: A Budapest mai területén működő református és közös protestáns időszaki sajtó jegyzéke (1818-2004)

Kósa László (szerk.): Reformátusok Budapesten - Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról, Argumentum - ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, Budapest, 2006, 1290

A Zsinati Levéltár Repertóriuma, 69. fond, 288.

Külső hivatkozások

A Reformátusok Lapja Facebook-oldala

Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívum

  1. width