Sebestyén Jenő csaknem három évtizeden keresztül (1918–1946), a két világháború közti időszak egésze alatt volt a budapesti református teológia dogmatikaprofesszora. Az általa képviselt „történelmi kálvinizmus” irányzata a magyar reformátusság hitvallásos szellemben való megújulását tűzte ki célul. A „történelmi kálvinizmus” egyesületei, valamint médiumai által országos jelentőségűvé válva meghatározó hatást gyakorolt a két világháború közt felnőtt lelkésznemzedék életére, a magyar reformátusság külföldi elismertségére és nemzetközi kapcsolataira.

Sebestyén Jenő, a budapesti teológia dogmatikaprofesszora

Korai évei

A csúzai református templom

Sebestyén Jenő 1884. június 8-án született a Baranya megyei Csúzán (ma Suza, Horvátország). Gyermekkorát meghatározta a református egyházhoz, a tradicionális református kegyességi formákhoz, kultúrához és életmódhoz való öntudatlan kapcsolat. [1] Édesapja, Sebestyén Ádám közjegyzőként tevékenykedett, de a kor református értelmiségi rétegére jellemzően megannyi rokoni szálon keresztül kötődött református egyháziakhoz. Gyermekkorának egyházias környezetében tehát természetes evidenciaként szívta magába a református kegyesség külső formáit és gesztusait, de belső életszemléletét, gondolkodását, világnézetét is. [2]




Tanulmányai, lelki formálódása

A helyi elemi iskola után előbb a gyönki református algimnáziumba, majd a zombori állami gimnáziumba került. Végül középfokú tanulmányainak utolsó három évét a Kecskeméti Református Főgimnáziumban töltötte, ahol 1902-ben érettségizett.[3] Ekkor még nem érzett elhivatást a lelkészi pálya iránt. Jogi pályára készült, de éppen a jogász édesapa beszélte le erről és vette rá, hogy a Budapesti Református Teológiai Akadémiára iratkozzon be. [4]

Teológiai tanulmányai alatt sok lelki és teológiai útkeresésen, vívódáson ment keresztül. Míg a korban már hanyatló, de a pesti teológián még erőteljes pozíciókkal bíró racionalista és liberális teológia ellenszenves volt számára, addig annak kihívója, a feltörekvő ébredési-belmissziói irány sem nyerte meg teljesen tetszését, bár maga is fontosnak tartotta az egyház lelki megújulását. Részt vett tehát a belmisszió szolgálatain, vallásos összejöveteleken prédikálva és vasárnapi iskolában tanítva.

Neokálvinista hatások

Sebestyén Jenő a Budapest-Kálvin téri gyülekezetben eltöltött segédlelkészi éve után 1907 őszén kapta meg lelkészi oklevelét. Ezután a Stipendium Bernardinum ösztöndíj által lehetősége nyílt a hollandiai Utrecht egyetemén tanulni. [5] Személyes és teológiai formálódása kapcsán meghatározó jelentőségűvé vált számára a Hollandiában töltött három év (1907–1910).

Legnagyobb hatást utrechti professzora, Hugo Visscher (1864–1947) gyakorolta rá. A professzor szűkebb tanítványi körébe került, akikkel péntek esténként éjszakába nyúlóan tanulmányozták Kálvin műveit. Visscher teológiai felfogása a neokálvinizmus iránymutatásait követte.

A neokálvinizmus Abraham Kuyper (1837–1920) holland református lelkész, publicista, teológiai professzor, majd miniszterelnök (1901–1905) neve által fémjelzett konfesszionalista, antiliberális és antimodernista teológiai irányzat, erőteljes politikai felhangokkal. Központi eleme, hogy a kálvinizmust világnézetnek tartja. Eszerint a Szentírásban a kálvini írásmagyarázati hagyomány által fellelt isteni akaratot nem pusztán csak az egyházon belül, hanem azon kívül, az emberi élet minden területén, így a politika, a társadalom, a tudomány, az oktatás, a kultúra, a művészet területén is érvényre kell juttatni.[6]

Vallástanár, tábori lelkész, publicista, professzor

Sebestyén hollandiai tanulmányai alatt személyes megtérésélményen ment át, amivel párhuzamosan neveltetéséből magával hozott, öntudatlanul is kálvinista kegyessége és életszemlélete a neokálvinizmussal való mélyebb megismerkedése által tudatos, jól körülhatárolható konfesszionalista identitássá formálódott.

Budapestre hazatérve vallástanárként helyezkedett el (1910. szeptember – 1918. augusztus 31.), közben befejezte még holland kutatásai alapján készített magántanári dolgozatát A bűn lényege címmel. Magántanári próbaelőadását a kálvinizmus és darwinizmus kapcsolatából tartotta 1910-ben. Ezután rendszeresen tartott előadásokat a budapesti teológián. Tanulmányait 1917-ben a Nietzsche és Kálvin című értekezés révén megszerzett filozófiai doktorátussal egészítette ki a budapesti tudományegyetemen.

Belépett a külföldi tartózkodása alatt 1908-ban megalakult Kálvin Szövetségbe,[7] amelynek hamarosan titkára lett, illetve rendszeresen írt az ekkorra már a Szövetség lapjaként megjelenő, nagy múltú Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba (PEIL).[8]

A világháború első szakaszában, 1914. november 10-e és 1915. február 1-e között az osztrák és cseh hadikórházakban ápolt magyarokat lelkigondozta a Református Egyetemes Konvent megbízásából, majd a háború végéig Budapesten szolgált, mint tábori lelkész.[9] Így került személyes ismeretségbe Abraham Kuyper két lányával, akik önkéntes ápolónőkként dolgoztak budapesti hadikórházakban (1915–1916),[10] sőt 1916-ban maga Abraham Kuyper is Magyarországra látogatott.[11]

1918. szeptember 1-től Sebestyén a Dunamelléki Egyházkerület egyhangú meghívása alapján a budapesti teológia dogmatikai tanszékének vezetője lett, amely tisztséget egészen 1946-ban bekövetkezett nyugdíjbavonulásáig töltötte be.


Válság és útkeresés

Trianon utáni reformátusság válsága

Sebestyén Jenő budapesti tanszékvezető professzori kinevezése egybeesett a magyar történelem egyik legviharosabb időszakával. A világháború elvesztése, a forradalmak, végül pedig a trianoni békeszerződés hatalmas megrázkódtatást jelentett a magyar nemzet egészének és benne a reformátusságnak is. Az akut válsághelyzet felszínre hozta azokat a korábban is jelenlévő gyengeségeket, amelyeket a dualista rendszerrel lépésről-lépésre összefonódott református egyház addig könnyebben el tudott leplezni (például földkérdés, munkáskérdés, egykézés, laicizálódás, szekularizáció kihívásai).[12]

A Kálvinista Szemle

1919 végén - 1920 elején több, a fenti problémák megoldásáért és az egyház jövőjéért felelősséget érző teológiai és egyháztársadalmi irányzat hallatta egyre erősebben a hangját. Különös helyzeti előnyt jelentett Sebestyén Jenő számára, hogy míg mások a háború utáni gazdasági nehézségek miatt még nem tudták előteremteni az anyagiakat sajtójuk újraindításához, addig Sebestyén holland támogatásból már 1920. április 4-én megindíthatta Kálvinista Szemle című hetilapját és meghirdethette a „történelmi kálvinizmus” programját, amely a holland neokálvinista modell alapján a kálvinizmus, mint világnézet, nemcsak teológiai, hanem társadalmi, kulturális és politikai elveit az élet minden területén hangoztatni és alkalmazni kívánta. Sebestyén helyzeti előnye miatt 1920 elején a Kálvinista Szemle és az általa szervezett konferenciák a reformerek első gyűjtőhelyévé váltak. Például a Szemle 1920. május 26-27-én rendezett első konferenciáján a Bethánia Egylethez kötődő péceli lelkész, Forgách Gyula A magyar református papság új feladatok előtt címmel tartott előadást, amely az úgynevezett Péceli Kör megszületéséhez vezetett.

Sebestyén Jenő vitája a belmissziói mozgalommal

A református megújulásáért küzdők a főbb társadalmi és politikai kérdésekben a nagyvonalakban meglepően hasonlóan gondolkodtak, azonban teológiai téren már kezdettől fogva előkerültek az egységüket meglazító különbségek. A legfőbb törésvonal a Sebestyén vezette konfesszionalista történelmi kálvinizmus és a belmissziói mozgalom[13] között alakult ki, amelynek ebben az időszakban Sebestyén pesti tanártársa, Victor János [14] volt a meghatározó teológusa. Főbb különbségekként az alábbi pontokat jelölhetjük meg Sebestyén és Victor felfogásában:

Felekezetiség vagy ökumenizmus

A legfőbb vitatéma a belmissziói mozgalom felekezetközi, interkonfesszionalista jellege volt, amit Sebestyén az „általános keresztyénség” kifejezéssel írt le. Sebestyén szerint a belmisszió teológiai minimalizmust képvisel annak érdekében, hogy minél több embert nyerjen meg magának, amivel viszont erodálja a történelmi református hitvallások értékét. Victor, miközben a legkülönfélébb módokon bizonyította hűségét az alapvető református hitvallásokhoz, szintén hangoztatta, hogy a misszió érdekében nem fogják és nem is tudják feladni annak felekezetközi jellegét. [15]

A megtérés ember- vagy Istenközpontúsága

Sebestyén egyetértett Victorral a személyes megtérés szükségességét illetően,[16] ugyanakkor azt az individualista módot, ahogyan azt a belmisszióban szorgalmazták, túlzottan emberközpontúnak találta. Sebestyén szerint a belmisszió túl sok hangsúlyt fektet a megtérés emberi oldalára, és nem fordít elég figyelmet a megtérő Isten ismeretében való elmélyítésére.

Az egyházszakadás veszélye

Sebestyén szerint a személyes megtérés jelentőségének túlhangsúlyozása mellett, a belmissziói mozgalomban nem kapott megfelelő hangsúlyt a megtértek gyülekezetbe és egyházba való betagolása, ami azt eredményezi, hogy a missziói szervezetek szektaként kezdenek funkcionálni, ezáltal pedig szakadást (szkizmát) készítenek elő az egyházban.[17] Victor egyébként sohasem vitatta ennek az állításnak az igazát, ugyanakkor hangoztatta: amennyiben a hivatalos egyház átveszi a missziós szervezetek ébresztő funkcióját, akkor meg lehet majd szüntetni őket, de addig a jó irányba ható változás majdnem egyedüli erői az egyházon belül. [18]

Sebestyén Jenő politikai törekvései

A holland minta ereje inspirálhatta Sebestyént, amikor felekezeti jellegű politikai párt létrehozására tett kísérletet, ugyanakkor a magyar realitást nem vette figyelembe kellő körültekintéssel. Sebestyén 1920. február 2-án Kálvinista Politikai Szövetség név alatt hozott létre egy szervezetet, amelyet fokozatosan párttá kívánt formálni, azonban nem vált számottevő politikai tényezővé.[19] Ennek legfőbb oka az lehetett, hogy míg Sebestyén rendszeresen hangoztatta, hogy „a Szentírás telve van nemcsak a szorosabban vett vallási élet, hanem az élet sok területére vonatkozó ordinanciákkal [rendelkezésekkel] is és ebben a politika sem kivétel” [20] , ezen „ordinanciák” magyar társadalmi és politikai helyzetekre való alkalmazásában Sebestyén túlságosan elvont és teoretikus maradt szélesebb tömegek megszólításához. Mindemellett a Szemle hasábjain Sebestyén és társai úttörő módon emelték fel szavukat a nemzeti szocializmus, a fajvédelem és az antiszemitizmus ellen, és mindenkit megelőzve követelték az egyház hivatalos állásfoglalását ezekben a kérdésekben.

Sebestyén Jenő mint ember

A tanár

Sebestyén Jenő elsősorban teológiai tanári és igazgatói pozíciója miatt megkülönböztetett hatást gyakorolt a két világháború közt felnövekedett lelkésznemzedékekre. Hallgatóival közvetlen, jó viszonyt alakított ki. Még azok is tisztelték egyenessége, elkötelezettsége és hitelessége miatt, akik nézeteivel nem tudtak azonosulni.[21] Az Utrechtben tapasztalt példa alapján hallgatói kiválasztott körének „privatissimum”-ot, heti szűkebb körű szemináriumot tartott, ahol Kálvint olvasták, időszerű egyházi és közéleti kérdéseket tárgyaltak meg és visszatérően Karl Barth teológiáját kritizálták. A puritán kálvinistával kapcsolatos sztereotípiák ellenére Sebestyén művészetkedvelő ember volt, tehetségesen rajzolt és festett, szerette a költészetet, énekelt és gitározott. „Mindig olyan volt mintha skatulyából húzták volna ki”, semmilyen téren nem szerette a rendetlenséget.[22] Tiszteletteljesen beszélt minden rendű és rangú emberrel, egyaránt megtalálta a hangot a külföldi teológiai professzorral, a miniszterrel és az egyszerű falusi emberrel. Különösen udvarias volt a nőkkel, akiknek egyházban betöltött szerepét fontosnak tartotta és előmozdítani kívánta. A háború idején, 1916. június 17-én kötött házasságot Tabódy Erzsébettel, akitől két gyermeke született.[23] Sebestyén Jenő hűségesen gondozta beteg feleségét annak haláláig.

A Soli Deo Gloria Diákomozgalom (SDG) megalapítása

Sebestyén Jenőnek teológiai hallgatóival kialakított jó viszonya tette lehetővé szoros kapcsolatát a a Soli Deo Gloria Diákmozgalom (SDG) nevű diákszervezettel, két világháború közötti ifjúsági misszió egyik legnagyobb hatású csoportjával. 1921 júliusában Töltéssy Zoltán pesti teológushallgató a somogykiliti országos teológus konferencián szent szövetségkötésre szólította fel társait, amely szerint Jézus Krisztusban hívő és őt követő lelkipásztorok lesznek és a református egyház megújulásáért munkálkodnak. Szövetségüket Kálvin jelmondata alapján Soli Deo Gloriának (Egyedül Istené a dicsőség) nevezték el. A mozgalom egyértelműen a történelmi kálvinizmus konfesszionalista talaján állt. [24] Az SDG 1928-tól megrendezett balatonszárszói konferenciái – a későbbiekben kiegészülve a népi írók jelenlétével és érzékeny társadalmi kérdések nyílt megtárgyalásával – országos jelentőségűvé váltak. (Különösképpen is az 1943-as találkozó.) Sebestyén, amellett, hogy figyelemmel kísérte az SDG munkáját, szorgalmazta a KIE református ága (RKIE, 1926), valamint a Magyarországi Református Vasárnapi Iskolai Szövetség megszervezését is.

A holland kapcsolat

Sebestyén Jenő holland kapcsolatrendszere által egyre több szál fonódott a holland és magyar reformátusok között. Sebestyén részt vett a magyar gyerekek Hollandiába vonatoztatásának és üdültetésének szervezésében, mint ahogyan a külföldi segélyek kieszközlésében is. A Gereformeerde Kerk egyetemes zsinata 1920. szeptember 8-án felhívta a gyülekezeteit Sebestyén magyar neokálvinista mozgalma, különösképpen is a Kálvinista Szemle anyagi támogatására. Ebből a célból Sebestyén 1920–21 fordulóján adománygyűjtő körutat is tett Hollandiában. A támogatásokból indulhatott meg a Holland-Magyar Kálvinista Könyvtár, amely Kálvin műveinek magyar kiadása mellett a külföldi neokálvinista teológusok munkáinak magyar nyelvű megjelentetését tűzte ki célul. Holland kezdeményezésre Sebestyén elnökletével alakult meg a Holland-Magyar Református Bizottság. Ez a könyvkiadás mellett utazó lelkész alkalmazását tűzte ki célul és a holland nyelv oktatását kívánta evangelizációs célokra felhasználni. Sebestyén egy holland nyelvű havilapot is kiadott (1922–1927). A De Hongaarsche Heraut (Magyar Híradó)-nak állítólag több mint négyezer előfizetője volt, s így el tudta juttatni a magyar kálvinizmus híreit nemcsak Hollandiába, hanem a dél-kelet-ázsiai, dél-afrikai, és amerikai holland kultúrterületekre is. A megélénkülő holland-magyar egyházi kapcsolatok kimagasló eredménye a holland trónörökösnőről elnevezett Julianna Református Elemi Iskola megalapítása volt 1926-ban.

Nemzetközi tevékenysége

Sebestyén 1923-ban felszólalt az utrechti zsinaton, de a hollandon kívül az angolszász világ felé is kiterjesztette nemzetközi kapcsolatait. 1925-ben a Presbiteriánus Világszövetség gyűlésén Cardiffban, 1933-ban Belfastban, 1936-ban a kálvinista teológusok genfi konferenciáján és az utrechti egyetem jubileumán képviselte a Magyarországi Református Egyházat. Az 1938 júliusában Edinburghben megrendezett Kálvinista Kongresszus tematikáját Sebestyén készítette elő és „keynote”-ot is ő tartotta. Előadott az 1939-es cambridge-i diákkonferencián is. Sebestyén pesti hallgatói számára ösztöndíjas helyeket tudott biztosítani főképpen Utrechtbe, az Amszterdami Szabadegyetemre és a kampeni teológiára. A holland-magyar kapcsolatok előmozdításáért és a neokálvinizmus magyarországi „úttörő” képviseletéért Sebestyén Jenőt az Amszterdami Szabadegyetem 50. éves jubileumán, 1930. október 20-án első külföldi díszdoktorává avatta.

A Kálvin János Társaság

A Kálvin János Társaság kiadványsorozatának első darabja, 1936

Sebestyén 1934 és 1938 között negyedévenként megjelenő konfesszionalista hangvételű tudományos folyóiratot adott ki Magyar Kálvinizmus címmel, míg az Institutio kiadásának 400. évfordulóján Ravasz László védnökségével megalapította a Kálvin János Társaságot, amelyet a kálvinista szemléletű tudósok műhelyéül szánt. Dogmatikája és Etikája, főleg azok világos és szabatos megfogalmazása, valamint határozott, de mégsem sértő apologetikus stílusa miatt mindmáig a teológusképzés kedvelt eszközei. Ugyanakkor több méltatója is felrója ezek kéziratos, vázlatos jellegét, és azt, hogy maga Sebestyén és köre önálló és eredeti Kálvin-kutatást nem vvégzett.[25] Ennek következménye az is, hogy történelmi kálvinizmus szellemisége inkább csak annak rengeteg sajtómegjelenéséből rekonstruálható.

Utolsó évei

Sebestyén 1946. szeptember 1-én nyugdíjba vonult, de amíg egészségi állapota engedte, tartott előadásokat a pesti teológián. Holland kapcsolatainak köszönhető, hogy Hollandiából a követségi postával kapott gyógyszereket, sőt holland barátai gyógykezelésre való kiutaztatását is tervezték. Ezt megakadályozta 1950. június 2-án bekövetkezett halála. [26]

Sebestyén Jenő hatása

Sebestyén Jenő a két világháború közti református teológia és egyházi közélet meghatározó jelentőségű alakja volt, aki tanítványai révén mindmáig érezhető hatást gyakorol. Kiemelkedő szerepe volt a hazai reformátusság külföldi, elsősorban holland kapcsolatrendszerének megerősítésében. Az általa képviselt „történelmi kálvinizmus” fontos hozadéka volt a magyar református egyház felekezeti identitásának tisztázása és megerősítése. Széles körben támasztotta fel idehaza a kálvini, valamint a 400 év magyar és külföldi kálvinista teológiai, kegyességi irodalma iránti igényt és teremtette meg e művek terjesztésének, ismertetésének lehetőségét.

  1. Ladányi Sándor: Sebestyén Jenő. In: Emlékkönyv Sebestyén Jenő születésének 100. évfordulójára. Szerk. Ladányi Sándor. Bp. 1986. 10.
  2. Rácz Lajos: Sebestyén Jenő, a tanár katedrán és katedrán kívül. In: Emlékkönyv i. m. 42.
  3. Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala (a továbbiakban: DRE PH), Lelkészi Törzslapok, Sebestyén Jenő törzslapja. 1.
  4. Ladányi S.: Sebestyén i. m. 10.
  5. Ladányi S.: Sebestyén i. m. 11.
  6. A neokálvinizmus gondolatait legtömörebben Abraham Kuypernek 1898-ban a princetoni Stone Lectures keretein belül elmondott hat előadása adja vissza. Első kiadása hollandul és angolul egyszerre jelent meg: Abraham Kuyper: Het Calvinisme. Zes Stone-lezingen in october 1898 te Princeton (N.-J.) gehouden. Amsterdam 1899.; Abraham Kuyper: Calvinism: Six Stone-Lectures. New York 1899.; magyar fordítások: Abraham Kuyper: A kálvinizmus lényege. Ford. Csűrös József – Czeglédi Sándor. Bp. 1914 és 1922.; Legújabb magyar kiadása: Abraham Kuyper: Kálvinizmus és modernitás. Ford. Dankuly Levente. Kolozsvár 2001.
  7. Kósa László: Az egyesületek a budapesti reformátusság életében. In: Reformátusok Budapesten 2. Szerk. Kósa László. Bp. 2006. 1089.
  8. László Ferenc: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. In: Reformátusok i. m. 1208.
  9. DRE PH, Törzslapok, Sebestyén Jenő törzslapja. 1.
  10. Kovács Ábrahám: A Biberauer (Bodoky) család története. In: Reformátusok i. m. 700.
  11. Páll László: A történelmi kálvinizmus. In: Emlékkönyv i. m. 154.
  12. Levente Püski: a református egyház és a földkérdés. In: Hagyomány, identitás, történelem. HIT2019. Szerk. Kiss Réka–Lányi Gábor. Bp. 2020.
  13. A különböző belmissziói egyesületek összefoglaló rövid történetet lásd: Kósa László: Az egyesületek a budapesti reformátusság életében. In: Reformátusok i. m. 1077-1117.
  14. Gaál Sándor: „A kezdeményező egyház”. Victor János egyházépítő szolgálata különös tekintettel a misszióra és a gyülekezetépítésre (doktori értekezés). Ramocsaháza 2005.
  15. Victor János: Omnes Unum. In: A predesztinációról és más írások. Válogatás Victor János (1888–1954), református lelkész, teológiai tanár írásaiból. Szerk. Horváth János, www.mek.oszk.hu
  16. Sebestyén Jenő: A megtérés református szempontból I. Kálvinista Szemle 4 (1923) 398.
  17. Sebestyén Jenő: A modern evangelizáció értékelése. Kálvinista Szemle 3 (1922) 339.
  18. Victor János: Térj magadhoz drága Sion. Bp. 1930. 95.; Szabó László: Sebestyén Jenő és a belmissziói mozgalom (kézirat). 7.
  19. Ladányi S.: Sebestyén i. m. 17.
  20. Sebestyén Jenő: A kálvinista államférfi. Theologico-politicai tanulmány. h.n. 1941. 21.
  21. Gyarmati György: Hálaadás Sebestyén Jenőért. Gyarmati György teológus búcsú szavai Sebestyén Jenő temetésén. In: Emlékkönyv i. m. 251-252.
  22. Hörömpő Gergely: Sebestyén Jenő, az ember: személye, teológiája, hatása. In: Emlékkönyv i. m. 24.
  23. Ádám, 1918. január 30. és Eszter Márta 1919. április 26. DRE PH, Lelkészi Törzslapok, Sebestyén Jenő törzslapja. 3. Ádám később az Amerikai Egyesült Államokban lett orvos, míg Márta a szentesi Bugyi István sebész felesége lett.
  24. Havas Gábor – Kulifay Albert: A Soli Deo Gloria Szövetség története. Bp. 1992. 10.
  25. Sebestyén Jenő: Református Dogmatika, Budapesti Ref. Theol. Akadémia Kurzustára, Bp. 1940.; Sebestyén Jenő: Református Etika, Budapesti Ref. Theol. Akad. Segélyegylete, Bp. 1937–1938. (reprint: Budapest-Gödöllő 2000.)
  26. Sebestyén Jenő nekrológja a De Trouw holland napilapban, 1950. június 7. Ford. Hörömpő Gergely. In: Emlékkönyv i. m. 246.